Dr. habil. Orosz Gábor Tamás


A Madách Imre Gimnázium alapításának 140. évfordulója alkalmából iskolánk hajdani diákjai közül kérdeztünk néhányat az iskolához kötődő emlékeikről, az Alma Materhez fűződő érzelmeikről, illetve az érettségi óta eltelt időről, pályájukról.

Ebben az interjúban Dr. habil. Orosz Gábor Tamás  intézetigazgató, egyetemi docens és kutató válaszait olvashatják a 11.a osztály tanulói által feltett kérdésekre.

 Mit adott Önnek a Madách?

A Madách mai napig tartó baráti kapcsolatokat, csodálatos élményeket, szép emlékeket, kimagasló emberi értékeket adott a számomra. Az iskola olyan szellemiséget közvetített, mellyel hiszem, hogy a megoldandó feladataim, problémáim sokkal könnyebben leküzdhetőek.

Annak idején miért pont a Madách Imre Gimnáziumot választotta?

A Gimnázium abban az időben is nagyon jó hírű és színvonalú volt, valamint különleges volt az angol tagozatos osztály, amire felvételiztem.

Mostanában inkább a humán tárgyakról híres az iskola, bár kétségtelen, hogy a reál tantárgyak oktatása is magas színvonalú. Ez így volt akkor is, amikor Ön ide járt?

Ez ugyanúgy igaz volt abban az időben is, amikor én voltam gimnazista: inkább a humán tárgyakról volt híres az iskola. Amellett ugyanakkor, hogy részt vettünk számos humán jellegű rendezvényen, lehetőségünk volt arra is, hogy latint tanuljunk, természettudományos szakkörökre, versenyekre készüljünk. Középiskolai Matematikai Lapokból oldhattam feladatokat matematikából, diákolimpiai szakköre jártam fizikából, biológia sávra jártam, kémiából versenyen vettem részt.

Milyennek látta a Madáchot, amikor ide járt? Biztos vannak kedves emlékei/történetei, amikre a mai napig emlékszik. Esetleg meg tudna osztani közülük egyet?

Nagyon jó közösség alakult ki az osztályban. Mindig voltak kisebb-nagyobb baráti csoportosulások, de az osztályközösség egésze összetartó, segítő volt, és azóta is boldogan találkozunk, ha alkalom adódik rá. Az osztálykirándulásokon, kiruccanásokon kívül sportversenyeken vettünk részt, és nyertünk is.

Van-e olyan tanár, aki mély benyomást keltett Önben, akár annyira, hogy meghatározta a pályaválasztását, további életét?

Túlzás nélkül állíthatom, hogy nincs olyan tanárom, akire ne örömmel, hálásan gondolnék vissza. Csak hogy ki ne felejtsek valakit: a tornaórán humorral ötvözve tanultunk fegyelmet, szerettük meg a sportot. Magyarból volt, aki kellő szigorral, más lelkesedéssel, illetve alapossággal tanított minket. Kémiából és biológiából alig vártuk, hogy az órai munka mellett érdekességekről, újdonságokról halljunk. A matematika alapórán (az angol tagozat miatt nem fakultálhattunk) megtanultuk a matematikai gondolkodásmódot, és olyan rutint szereztünk, ami az érettségi, felvételi vizsgákra bőven elegendő volt. Ugyanígy meg kell hogy említsem a történelem, a földrajz, az orosz, a rajz, az énekórákat. Azért sem említek most neveket, mert valamennyi tantárgyhoz, azok kiváló tanáraihoz, óráihoz fűződnek olyan emlékek és történetek, melyek szép emlékeket idéznek fel. Kiváló tanárainkra, osztályközösségünkre boldogan emlékszem vissza.

Járt-e a Madáchban érettségi óta? Ha igen, mi hozta vissza? Esetleg osztálytalálkozó, vagy egyéb esemény? Mennyit változott azóta az iskola?

Az érettségi óta eltelt több, mint 30 év alatt több alkalommal is jártam a Madáchban. Nemcsak az osztálytalálkozók, hanem ünnepségek, jubileumi rendezvények során is meglátogattam volt iskolámat. Sőt, olykor egyszerűen benéztem a gimnáziumba olyankor is, amikor éppen arra jártam, és volt tanáraimmal beszéltem.

Ön ugyebár az Óbudai Egyetem docense többek között. Mindig is tudta, hogy tanítani is szeretne, vagy ez az ötlet csak később fogant meg?

Gimnáziumi éveim során nem jutott eszembe a tanítás. Nagyon korán eldöntöttem, hogy fizikus akarok lenni. Abban az időben két diákot küldhettek a középiskolák a fizika diákolimpiai szakkörre, amit akkor a Budapesti Trefort Gimnáziumban tartották kiemelkedő középiskolai tanárok és ELTE-s egyetemi oktatók. Ez a különleges plusz lehetőség rendkívüli módon szerettette meg mind a tudományos gondolkodást, valamint ébresztett rá a tanulás, tanítás szépségére.

Mint tanár, mit gondol, fenntartható-e az online oktatás? Milyen hatással van az online oktatás az olyan tantárgyakra, ahol kísérleteket gyakorlatban kellene a diákoknak megtapasztalni?

Hiszem, hogy az a feladatunk, hogy a mindenkori körülményekhez igazodva találjuk meg az optimális megoldásokat úgy a tanulás és tanítás, mint az élet más területein is. Ahhoz, hogy az online oktatás a jelenlegi teret nyerhesse, az ismert szomorú helyzet adott lehetőséget, kényszerítette ki a hagyományos oktatás kiegészítését, helyettesítését. A kísérletek több tárgy online oktatásánál is hiányoznak, különösen olyan esetekben, amikor a diákok aktívan nem vehetnek részt azok gyakorlati megvalósításában. Igaz  ugyanakkor, hogy a mai online világban rengeteg szimuláció, videó, stb. érhető el, melyek segítik a tananyag megértését az elmélet és a kísérletek megfelelő összekapcsolásával.

Gondolja, hogy a technológia korában az iskolákban többet kellene tanítani a gyerekeket az adatvédelemről és nagyobb hangsúlyt fektetni az informatikára?

Egyetértek azzal, hogy azok az ismeretek, újdonságok, amelyek az elmúlt években, évtizedekben mindennapjainkba beépültek, meg kell, hogy jelenjenek a tantárgyakban is. Így igaz ez az említett adatvédelemre és informatikára is, de hasonlóképpen gondolkodom egyéb innovatív megoldások iskolai tananyagban való megjelenésében, történjen ez akár formális, akár informális módon.

Ön kémiából doktorált, mégis üzleti informatikát oktat az egyetemen. Mi az oka ennek, hogy jött ez az ötlet?

Viszonylag szerencsés voltam abban, hogy gyorsan rájöhettem arra, mennyi tudományterület segíti egymást még akkor is, ha ezeket más és más tantárgyak keretén belül is tanultuk az iskolapadban. PhD tanulmányaim során felületfizikai kutatásokat végeztem az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében. A Veszprémi Egyetem Kémia Doktori Iskolájának Fizikai Kémia alprogramján végeztem, melynek már az elnevezése is utal a különböző tudományterületek lehetséges összekapcsolódásaira. Doktori (PhD) kutatásomban szoftvercsomagot fejlesztettem, melynek felhasználásával jutottam új eredményeimre. Tanulmányaim mellett több éven keresztül dolgoztam vállalatirányítási információs rendszerekkel Magyarországon és külföldön.  Az így szerzett tapasztalatomat is kamatoztatom az egyetemi oktatásban. Amellett, hogy tanítok alapozó és mérnöki tárgyakat (például fizikát, hő- és áramlástant), mérnökinformatikus hallgatók specializációját vezetem több mint 10 éve.

Ön nem csak egyetemi docens, és intézetigazgató, de kutató is egyben. Kérem kicsit meséljen a kutatási területeiről, például az üzleti informatikáról, informatikai tudományokról.

2020-ban vállalatirányítási rendszerek oktatása témájában habilitáltam. Az üzleti élet csaknem valamennyi nagyvállalata (Magyar Nemzeti Bank, Richter, Eon, CBA, Mercedes, Audi, Magyar Villamosművek, stb.) integrált vállalatirányítási információs rendszereket használ, szükségük van a legmodernebb, innovatív technológiákra, eszközökre. Mindezek bevezetése azonban olyan módszertanokat, eljárásokat igényelnek, melynek óriási irodalma van. Fő kutatási területem ehhez a témakörhöz kapcsolódik. Kutatómunkám egyéb területei az adattudomány és adattechnológia, a humanoid robotok alkalmazása, a fizikatanítás.

Hogyan hat a pandémia a vállalatok működésére, változott-e az üzleti folyamatok kezelése? Gondolja, hogy az új helyzet új innovációt fog szülni?

A pandémia okozta változások számos új megoldást szültek. Ezek közül is leginkább az online munkavégzés hatását tartom a legjelentősebbnek. Ráébresztették az új körülmények és kényszerek mind a munkáltatókat, mind a munkavállalókat arra, hogy például az új kommunikációs lehetőségek és eszközök miként változtatják meg az üzleti folyamatok kezelését, automatizálását, ellenőrzését.

Milyen változásokat hoz az 5G üzleti és magánéleti szinten?

Biztos vagyok abban, hogy az 5G elterjedése mind az üzleti, mind a magánéleti szinteken utat fog nyitni további innovatív alkalmazásokra és megoldásokra, melyek forradalmasítják a technológiát.

Mit ajánl azoknak a fiataloknak, akik a programozásba szeretnének belevágni?

Javaslom, hogy amellett, hogy meg kell tanulniuk a programozáshoz szükséges alapokat, mint az algoritmustervezést és -készítést, az adott programnyelvek szintaktikáját, lehetőségeit, fontosnak tartom, hogy széles ismereteket szerezzenek. Sajátítsák el a problémamegoldás készségét, legyen megfelelő matematikai hátterük, rendelkezzenek fejlett rendszerszemlélettel. Ne csak iskolapéldát tudjanak programozni, hanem az élet változatos területeinek problémáira tudjanak megoldásokat tervezni és megvalósítani.

Ha csak egy dolog lehetne, amit tanácsolhatna a mai Madáchos diákoknak, mi lenne az?

Próbálják kihasználni a középiskolai éveiket, és szorgalmas tanulás mellett kössenek szoros barátságokat, szervezzenek közös, élménydús programokat, melyekre évekkel, évtizedekkel később is szívesen emlékeznek vissza. Őrizzék meg azt a “humán” szellemiséget, amit a Madách ad! A választott szakma, tantárgy mellett legyenek tájékozottak az irodalomban, a történelemben, művészetekben, sportban, kultúrában, stb., őrizzék meg nemzeti hagyományainkat, lehetőség szerint ápoljanak élő, de legalábbis megújítható barátságot volt iskolatársaikkal.

Köszönjük az interjút!

Az interjút és a cikket készítette: Cserháti Zsófia, Zelei Zsuzsanna, Faragó Eszter, Harsányi Kristóf és Szabó Bence, 11.a osztályos tanulók.

Az interjú és a cikk nem jöhetett volna létre Hadikné Dr. Végh Katalin tanárnő és Dr. Fülöp Csilla tanárnő segítsége nélkül, köszönjük a fáradtságos munkájukat!

Elérhetőség
1073 Budapest, Barcsay utca 5.
+36 (1) 322-2081