Kiss Norbert Albert

Kiss Norbert Albert is az iskolánk tanulója volt. A TEK-nél dolgozott kommandósként, most pedig túsztárgyalóként tölti mindennapjait. Vele beszélgetünk az iskolában töltött éveiről és a munkájáról.

Lili: Hogyan ismerted meg a Madáchot, miért ide felvételiztél?

A nagymamám a Madách Színház ruhatárában dolgozott, ezért én is nagyon sokat voltam a színházban. Így tudtam meg, hogy a közelben van a gimnázium. Utánanéztem, hogy milyen erős ez az iskola. Akkor körülbelül a 30-50. helyen volt a rangsorban, ez a szint megfelelt nekem. Ami sokat nyomott a latba, hogy eljöttem a nyílt napra és megtetszett az épület, az iskola hangulata. Máshova is felvettek, de a külön kötődés miatt inkább ide jöttem.

Nelli: Akkoriban milyen volt a felvételi?

Minden iskolában külön felvételi volt. Be kellett jönni és az iskola által összeállított matek, nyelvtan, illetve irodalmi feladatokat kellett megoldani. Aki itt jól teljesített, azt behívták szóbeli vizsgára.

Lili: Milyen csínytevéseket csináltatok a barátaiddal, ami nem derült ki?

Negyedikben, amikor még nem voltak mobiltelefonok, az érettségi előtti utolsó órákon a szekrénynél rejtettünk el egy videokamerát, és felvettük, ami az órán elhangzott: jó tanácsok, tippek, trükkök, praktikák az érettségivel kapcsolatban. A legjobb az egészben, hogy a tanárokat nem figyelmeztettük erről, így eléggé elengedték magukat, viszonylag lazák voltak. A végeredmény pótolhatatlan emlék, osztálytalálkozókon mindig megnézzük ezeket a videókat.

Anna: Hol tanultál tovább?

A szüleim indíttatására orvos szerettem volna lenni. Ezért választottam a biológia faktot, ez igazából mindig is érdekelt. Negyedikben az orvosira és a rendőrtisztire is beadtam a jelentkezésemet, de akkor már kötöttünk egy egyezséget a szülőkkel, hogy ha nem orvosdoktor leszek, akkor máshogy legyen doktori cím, és akkor lett a jog és a rendőrtiszti. Ez ma a Közszolgálati Egyetemnek felel meg.

Vera: Hogy zajlik a TEK-nél egy átlagos munkanap?

Annyira sok eset nincs, hogy minden szolgálatban elfogjunk rosszfiúkat, ezért általában gyakorlással telik. Van gépjárműves-elfogásos taktikázás, épületharcászat, hogyan foglalod el, ha mondjuk egy iskolában történik bármi, akkor, hogy foglalod el a termeket, ki hogyan mozog a folyosón. Aztán van fizikai edzés, illetve vannak alpintechnikai edzések-gyakorlatok. A kommandós, nem egy szuperember vagy szuperlény, hanem nagyon sok gyakorlástól lesz ilyen. Az a lényeg, hogy mindig mindent ugyanúgy csinálsz, attól rögzül.

Lili: Ehhez képest most túsztárgyaló munkát végzel. Hiányzik-e a kommandós munka?

Volt egy motor-balesetem, és a térdem nem százszázalékos, a kommandós munka fizikailag megterhelő, tárgyalóként inkább szellemileg és inkább irodában ülős. Ugyanazzal a csoporttal megyek ki a terepre, akivel egyébként kommandósként dolgoznék, csak más a feladat. A tárgyalásnak lehet időhúzó szerepe, amikor tudod, hogy nem fogja megadni magát, nem fog kijönni a bűnöző, de húzom az időt, hogy addig a kommandós csoport föl tudjon készülni arra, hogy bemenjenek, és intézzék a dolgot.

Nelli: Egy ilyen bevetés, amikor elmentek valahova, mennyire hasonlít ahhoz, amit a filmekben látunk?

Azért a filmes repertoár elég széles, tehát kocsikat robbantgatni nem nagyon szoktunk. Van vállról indítható rakéta és gyakoroltunk vele lőtéren, de az életben kevésbé fordul elő. Volt olyan, amikor kocsikat törtünk, volt, amikor Miskolcon lőttek ránk, tehát néha előfordul „filmes jelenet” is.

Anna: Mi volt eddig a legveszélyesebb akciótok?

A miskolci, amit mondtam az előbb. Pesten be voltak kábítószerezve, összevesztek egy másik brigáddal, rájuk lőttek, aztán elmenekültek. Miskolc környékén bújtak el. Akkor is fogyasztottak kábítószert, és az első reakciójuk az volt, hogy kilőttek az ablakon. Ott bármi megtörténhetett volna. Hiába van lövedékálló mellény, sisak, mert vannak olyan testfelületek, ahol nincs védelem.

Anna: Egyébként szoktak lenni ilyen durvább, maffiózós ügyek?

Nem jársz messze az igazságtól, például a Hajógyári szigeten Vizoviczkinek volt drog discója. Ő nagy maffiózó volt.

Anna: Van egy 24-72 órás váltásotok, ez hogyan zajlik, mit jelent az, hogy 72 óra pihenőidő?

A mai napom is olyan volt, hogy ma reggel 7 órakor végeztem a munkával, és tegnap reggel hétkor kezdtem. Ha nincs munka, akkor gyakorlásokkal telik a nap. Ha van munka, akkor riadóval menni kell azonnal. Például fegyveres bűnöző elfogása, amit mondtam, hogy bankot rabolt, és tudjuk, hogy van fegyvere, emiatt megyünk ki, vagy kóros elmeállapotú személyek biztonsági intézkedése, tehát amikor a bolond dobálja ki a tizedikről a zongorát, de a rendőrök nem tudnak bemenni, mert nincsenek olyan eszközeik, ezért minket kérnek föl, hogy a tetőről a tizedikre ereszkedjünk be.

Anna: Mi történik, amikor valaki kiöregszik?

Az utóéleti lehetőségeket magadnak kell szervezni. Nagyon sokan biztonságtechnikai cégeknél helyezkednek el, akik nyomozók voltak, elmennek egy magánnyomozós céghez. Itt emberhiány van, sok munkával, ott pedig kevesebb, több fizetéssel. Szóval ilyenekben szoktak gondolkodni, meg esetleg egy Auchan vagy Tesco biztonsági vezetője lesz, húsz éves rendőri múlttal. Nekem a tartalék, hogy elmegyek ügyvédkedni, ha kiöregszem.

Köszönjük az interjút!!!

Az interjút Oszlánszky Lili, Maruzsa Anna, Lukács Veronika és Hau Nelli 9.d osztályos tanulók készítették.

Elérhetőség
1073 Budapest, Barcsay utca 5.
+36 (1) 322-2081