Mikor és minek a hatására döntött úgy, hogy ezt a pályát választja?
„Egészen kiskoromban elhatároztam, szerintem, olyan hatéves lehettem, amikor láttam apukámnak a repülőgép- makettjét, illetve láttam egy videóműsort az akkoriban beszerzés alatt álló magyar vadászrepülőgépről. Azóta megmaradt ez a gyerekkori álmom.”
Mennyire stresszes pilótának lenni?
„Szerintem maga a képzés sokkal stresszesebb, mint a repülés, mert az egyáltalán nem automata repülőgéppel megy, és amikor már kettő motorja van a gépnek, az a legnehezebb. Ilyenkor már mindent magadnak kell csinálni, és csak tapasztalattal csökkenthető a stressz. Viszont egy bizonyos stressz- szint mindig van, és pilótaként ez egy bizonyos szint fölé nem mehet, tudatosan kontroll alatt kell tartani. Aki repülés előtt azt mondja, hogy teljesen nyugodt, az hazudik.”
Pontosan mit csinál egy “álpilóta”?
„Az álpilóta a Hungarocontrol légiirányító képzésében segít az irányítótanoncoknak a speciális szimulátorban, mint egy irányított repülőgép pilótája.”
Milyen nehézségekkel kell szembenéznie annak, aki szeretne ezzel foglalkozni?
„Nehézséget jelent a folyamatos tanulás, sok áldozat és rengeteg anyagi befektetés.” Ezenkívül, történhetnek váratlan helyzetek, amelyek nehézségeket hoznak, például, egyszer csak az egyik műszer leáll. Ilyenkor az a lényeg, hogy a pilóta nyugodt maradjon és találjon megoldást. Ugyanez a cél akkor is, ha valaki elveszti az eszméletét a fedélzeten.
Milyen tanfolyamokat kellett elvégeznie ahhoz, hogy pilóta lehessen?
„A BME posztgraduális pilótaképzését, mely diplomát is ad a repülési jogosítványok mellé, ezt az iskolát kellett elvégeznem.”
Mennyi idő alatt tudta megszerezni a repülőjogosítványt?
„Igazából, erre jó a közös képzés az egyetem és Gödöllő között, mert itt integráltan van az összes lépcső. Külön modulok, fázisok, jogosítások vannak, amiket saját magunknak kell elvégezni. Célszerű egy repülőtéren, egy csomagban elvégezni a modulokat, mert így sokkal rövidebb időbe telik. Nekem körülbelül 2 év volt, aki nem így csinálja és nincs nagyjából 30 millió forintja, akkor neki akár 5 évbe is beletelhet, mire saját maga előteremti ezt a pénzt.”
Mi szeretett volna lenni , amikor a Madáchba jött? Egyáltalán volt valami elképzelése a jövőjét illetően?
„Már tízéves korom előtt körvonalazódott bennem, hogy pilóta szeretnék lenni. Így nem kérdés, hogy itt is az maradt a vágyam: pilóta szeretnék lenni.”
Elég volt-e a Madáchban szerzett orosz tudás vagy el kellett valamilyen iskolán kívüli továbbképzést végeznie hozzá?
„Az orosz nyelv nem olyan egyszerű, ezért nem is mindenkinek áll rá egyből az agya. Egyrészt az új betűk, a teljesen más logika miatt. Azonban nagyon szabályos, ezért, ha valaki elegendő munkát tesz bele otthon, akkor az iskolai tanítás is elég. Nekem szerencsére volt egy segítségem. A volt szomszédom orosz volt, aki gyerekkorom óta ismert és fölajánlotta a segítségét. Ettől függetlenül, egy nagyon erős középszinthez elegendő az iskolai tanítás.”
Milyen munkaköre volt tolmácsként?
„Az internet legmélyén találtam egy hirdetést 2018-ban, ahol a pécsi dohánygyárba kerestek tolmácsot. Pécsen nem sok ember beszél oroszul, ezért egy rövid interjú után ki is választottak engem. Orosz munkások jöttek oda dolgozni és ott tolmácsoltam a magyar és az orosz munkások között, négy műszakban a gépsoron.” Az egyetem után mindenképpen szerettem volna az orosz nyelv közelében maradni, mivel tudtam, hogy előnyt jelent. Másrészről jó lehetőség volt, arra, hogy kiszakadjak a városból.
Mi volt a kedvenc tantárgya?
„Az orosz és az idegen nyelvek, a történelem, no meg persze testnevelés.”
Mennyi beállítást kell elvégeznie egy repülés során? (mennyire automatizált a rendszer?)
„A repülés előtti felprogramozás és ellenőrzés nagyon fontos. Ez körülbelül 30 percet vesz igénybe, aztán repülés közben figyelemmel kell kísérni a folyamatokat.”
Vezetett-e már extrém időjárás közben?
„Igen. Elmentünk Szolnokra gyakorolni, egy október vagy novemberi napon. Az egész Alföldön nem volt egy felhő sem, viszont a Balaton felől érkezett egy hideg légáramlat. Estefelé már kezdett lehűlni a levegő, de még mindig jó idő volt. Ahogy visszafordultunk Gödöllőre, elkezdtük észrevenni, hogy a város felől fokozatosan úszik be a köd, és mivel Gödöllő egy völgybe van, ahol meg szokott ülni a hideg levegő, a köd elkezdett emelkedni, majd ott megállt.” Ilyen helyzetben a legfontosabb, hogy az ember felmérje a helyzetet és a lehető legjobb döntést hozza meg. Gondolkodtunk, hogy mit tegyünk. Van-e elég üzemanyagunk visszatérni Szolnokra, hova menjünk, mit csináljunk, emelkedjünk-e a felhők fölé vagy alá? Végül úgy döntöttünk, hogy van elég üzemanyagunk és megpróbáljuk. Ahogy odaértünk a repülőtér fölé, megláttunk egy kis lyukat a felhők között, pont, mint a rajzfilmekben, és pont ott volt a hangár. Végül ezen a kis lyukon tudtunk leereszkedni. Miután leértünk, be is záródott az egész, tehát szerencsénk volt. Ezenkívül volt olyan is, amikor Szolnokról visszafelé mentünk, és amikor elvettük a gázt, olyan erős szembeszelünk volt, hogy álltunk a levegőben. Ennek tetejébe, ez a szél esőt hozott, tehát amikor odaértünk Gödöllőre, akkor meg kellett hoznunk a döntést, hogy akkor ki megyünk várakozni, vagy megpróbáljuk a leszállást egyből, mert az eső már 3 km-re volt. Végül pont azután ért oda az eső, miután leszálltunk.”
Mennyire tükrözi a valóságot a repülőgép szimulátor?
„Bizonyos szintek vannak. Egy fix talpakon álló 1:1 arányú, teljesen megépített szimulátor olyan 75%-ban adja vissza a repülés élményét. Egy kevésbé jól felszerelt, épített szimulátor olyan 50%, otthoni számítógép pedig 20%-ban adja vissza. A legélethűbb szimulátorok az úgynevezett full-flight szimulátorok, amelyek nagyobb légitársaságoknál találhatóak, akár valódi repülés érzetet is kelthetnek.”
Milyen tanácsot adna egy pályaválasztás előtt álló ismerősének?
„Nem szabad elsietni. Megfontoltan kell dönteni, és ha lehet, mindenbe kicsit bele kell kóstolni. Át kell gondolni, ha kell, ki kell hagyni egy évet.”
Van egy pilótának arra ideje, hogy felfedezze a helyet, ahová elrepült?
„Igen, hosszútávú járatokon akár több napja is van a pilótának a következő repülés előtt.”
Mi motiválja? Van vagy volt példaképe?
„A repülés szeretete motivál, maga a levegőben való érzés, illetve az új kihívások minden nap. Szerintem sok embernek a teljesítménye megéri a tiszteletet vagy érdemes arra, hogy példakép legyen. Ezért inkább több embertől merítek én is, a repülés és a kosárlabda világából egyaránt.”
Milyen további céljai vannak a jövőjét illetően?
„Röviden: repülni. Szeretnék műrepülő versenyeken indulni, illetve saját repülőgépet venni.”
Milyen volt a Madách, amikor oda járt?
„Ha szerettél, akkor el tudtál menni evezőstáborba, sítáborba, akárcsak most. Szerintem, ami itt a legjobb volt, hogy mindenki társalgott mindenkivel, tehát nem feltétlenül volt az iskola leszűkülve osztályokra.”
Miben segített a Madáchban megszerzett tudás? – hogyan segített a Madách?
„A Madách inkább a világszemléletemet formálta. Toleránsabb lettem, szerettem volna jobban megismerni az embereket, és ez egy jó közösség volt erre. Elkezdtem jobban szerepet vállalni és nyíltabbá váltam a Madách által, tehát ezt az iskolát mindenképpen ajánlom annak, aki nemzetközi pályára vágyik.”
A riportot készítették: Angyal-Tóth Ákos, Csabai Gergely és Szekeres Hunor 9.a osztályos tanulók
