Szücsiné Dr. Laczkó Eszter

Vichy

2022. július 11– 22.

Amikor 2019-ben elhatároztam, hogy jelentkezem Erasmus-továbbképzésre, leginkább a nyelvtanulás lehetősége motivált, így elsősorban nyelviskolába szerettem volna menni, de engedtem a biztatásnak, és végül vállalkoztam arra, hogy módszertani képzésen vegyek részt.

2022 július 10-én érkeztem meg a franciaországi Vichybe, és egy kis tanácstalanságot követően meg is találtam szállásadómat, Marie-José Charlant, aki a következő két hétben elsőrangú ellátást biztosított számomra. (Ha valaki háztartást vezet, pontosan tudja, mit jelent, ha két hétig nem kell főznie. J)

Másnap délelőtt a Cavilam képzési központban, a rövid eligazítás után, egy plenáris előadással kezdődött a képzés, amelyben az étkezéshez kapcsolódó szókincs különféle jelentésrétegeiről hallhattunk. Az első hét során két képzési modulon vettem részt. Délelőttönként Christelle Garnaud vezetésével az interkulturalitás ról tanultunk. Nagyon izgalmas és hiteles volt ezzel a témával egy valóban interkulturális környezetben ismerkedni, számomra leginkább a téma elméleti megközelítése volt érdekes.

Megismertük Edward T. Hall jéghegy-elméletét a kultúra fogalmáról, amelynek segítségével megértettük, hogy kulturális meghatározottságunk jelentős része (90%-a) nem látható elemekből tevődik össze, épp ezért okozhat nehézséget az eltérő kultúrák megismerése és megértése.

Ehhez kapcsolódóan vizsgáltuk  az interkulturális kompetencia fogalmát, ami alapvetően négy összetevőből áll:

1.) a másság iránti nyitottság

2.) önmagunk ismerete

3.) az eltérő kultúrák közötti kapcsolat megismerése

4.) az interakcióra és az analízisre való képesség.

Christelle hangsúlyozta, hogy egy nyelv tanítása túlmutat a nyelvi struktúra, grammatika megtanításán. A nyelv társadalmi jelenség is, amely hordozza az azt használó társadalom gondolkodásmódját, tapasztalatait stb.

Az itt tanultakat leginkább nyelvtanórákon, különösen a kommunikáció témakörnél fogom tudni hasznosítani, pl. azt a gyakorlatot, amikor rövid videókon különféle mozdulatokat, gesztusokat értelmeztünk, ill. ezek kulturális beágyazottságáról beszélgettünk.

Az első hét délutáni modulja a Pozitív pedagógia címet viselte, és egy tüneményes tanárnő, Marjolaine Pierré vezette. Első alkalommal csoportmunkában megfogalmaztuk, hogy mi az a tíz aranyszabály , amely szükséges egy tanóra, ill. egy tanulói csoport hatékony működéséhez. Ezt a feladatot bármelyik csoportommal el tudom majd végezni, így a közösen hozott szabályok mentén sikeresebben tudunk együtt dolgozni.  A pozitív pedagógia öt alapelvének megismerése alakította a diákokkal kapcsolatos attitűdömet . Különösen a hibák, a hibázás támogatása megfontolandó számomra, mivel az bátorságot adhat a diákok számára, hogy bátran kísérletezzenek, ne féljenek a hibáktól. Mindezt én magam is megéltem a kurzus során, hiszen nem vagyok franciatanár, mégis franciatanárok között tanultam, és magamnak is el kellett fogadnom, hogy nyelvi hibákkal beszélek.

Számomra a legélvezetesebb modul a második hét délelőtti volt egy kiváló tanárnő, Pascale Fierens vezetésével. A kurzuson megismertem az öt érzék alkalmazásának szerepét a tanításban . A módszertanilag rendkívül gazdag foglalkozásokon különösen a hallással kapcsolatos feladatok jelentettek számomra újdonságot.

A második hét délutánjait Charlie Lenglez óráin töltöttem, akivel a kortárs francia könnyűzene előadóit ismerhettük meg. A téma jellege, a kurzusvezető kedves személyisége, az órák jó hangulata igazi felüdülést jelentett. Több előadó olyan aktuális, a fiatalokat érintő kérdésekkel foglalkozik, amelyek akár egy osztályfőnöki óra beszélgetéséhez is kiindulópontként szolgálhatnak.

A Cavilam a négy kurzus mellett egyéb foglalkozásokat is kínált. Részt vettem többek között a kortárs francia irodalom legnépszerűbb regényeit bemutató előadáson, ami nagyon inspiráló volt számomra. A megismert szerzők magyarul elérhető műveit azóta igyekeztem felkutatni, és van olyan regény, amelyet az idei olvasókörre már ki is adtam a diákjaimnak.

A tanulás mellett jutott időm kirándulásra, túrázásra, kenuzásra, a szomszédos kisváros, Moulins műemlékeivel való ismerkedésre, múzeumlátogatásra, egy csodálatos középkori kastély megtekintésére is.

A Vichyben töltött két hét során rengeteg élménnyel, tapasztalattal lettem gazdagabb, a módszertani ismereteim mellett fejlődött a franciatudásom is, és bár a végére nagyon elfáradtam, biztos vagyok benne, hogy az Erasmus-programra életem egyik fontos élményeként fogok visszagondolni.